Keszey Ági vagyok.

Weöres Sándort idézve: „ki minek gondol, az vagyok annak…”

De nézzük objektíven. Bár általános iskolában az irodalom volt a kedvenc tantárgyam, s művészettörténész vagy könyvtáros akartam lenni, a keszthelyi Vajda János  Gimnázium biológiai tagozatára felvételiztem sikeresen. Középiskolai tanulmányaim alatt diákújságíróként kóstoltam bele későbbi hivatásomba és a Keszthelyi Televízió ifjúsági műsorában tanultam meg a kommunikációs hivatás alapjait.  Az érettségi után rögtön el is kezdtem dolgozni itt, megjárva a szakmai lépcsőfokokat, eljutva a riporteri, műsorvezetői, felelős szerkesztői pozícióig.
Időközben munka mellett végeztem el a Kaposvári Főiskola Művészeti Főiskolai Karán az Intézményi kommunikátor szakot, így lettem hivatalosan, papírral igazoltan is kommunikációs szakember, újságíró és sajtóreferens, sajtószóvivő.
Pár évvel később a Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karon diplomáztam andragógia (felnőttképzés) szakon, a HR-ismeretekkel felvértező személyügyi szervező szakirányon. Mindezek után HR és PR, projektmenedzsment és vezetői területeken is tevékenykedtem.

De hiányzott az írás, így a Zalai Hírlap munkatársa lettem.  Keszthely környéki tudósítóként, újságíróként, később a likeBalaton magazin online szerkesztőjeként dolgoztam.
Ezekben az években rengeteg interjút készítettem emberi sorsokról, elképzelt és valóra vált álmokról, megvalósult célokról, igazi emberi történetekről.
A másikra hangolódás, az értő figyelem, a mások meghallgatásának képessége, a jókor, jól és jót kérdezni gyakorlása és alkalmazása, a lényeg kiszűrése, a fontos része volt a mindennapjaimnak.


2023 sokrétű, sokszínű és sok munkát – de ezzel együtt nagy ajándékot – hozott: hálás vagyok a sorsnak, hogy részese lehettem a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa projektnek, főszerkesztői pozícióban.
Andragógusként és fejlesztő, segítő szakemberként nem csak mondom, hanem magamra is érvényesnek érzem az élethosszig tartó tanulás fontosságát, így folyamatosan képzem magam.


Integratív művészet-és meseterapeuta tanulmányokat végeztem és OH-kártya instruktor is lettem, majd a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemen – az intézményhez tartozó kaposvári egyetem által indított képzésen – fejlesztő biblioterapeutaként végeztem. A képzésen főszerepet kapott a gyermekirodalom és a gyermekek, fiatalok biblioterápiája, ekkortól nyitottam e korosztály felé. Igyekszem segíteni abban a családokat, hogy a kisgyermekek problémái ne hatalmasodjanak el, s a szülőket felkészítsem a nehéz helyzetek kezelésére. Nagyon szeretek tinikkel dolgozni – ez az életkor ifjaknak és szüleiknek is kihívást jelentő életszakasz.
Tudásom fejlesztése és mélyítése folyamatos, így már túl a 45+ évemen, Neveléstudomány  egyetemi mesterképzésen bővítem szakmai ismereteimet. 

Az évek, évtizedek alatt szakmai és magánéleti csúcsok és hullámvölgyek váltogatták egymást, s sok nehéz helyzetből sikerült kilábalni, annak köszönhetően is, hogy egyre inkább foglalkoztam az önismerettel és önfejlesztéssel. Mint ahogy legtöbbünknek, az én eddigi  életem sem volt mindig csak játék és mese: tűrtem és kibírtam nehéz helyzeteket, viseltem súlyát rossz döntéseknek, váltottam munkahelyet néhányszor, mi több, pályát, s kezdtem bele teljesen új dolgokba.
Átéltem és vallom, hogy az ember minden nehézségből tanul valamit, s előbb-utóbb rájön, hogy a fejlődését szolgálja. Olyan ez, mint egy-egy fárasztó hegyre menetel túrázás, vagy emelkedő leküzdése biciklizés közben. Nehéz, küzdelmes, határt feszegető, de a végén ott a jutalom és az örömteli boldogság, hogy megcsináltam, felmentem, feltekertem, s itt vár a csodás kilátás vagy lefelé a szárnyaló, szabad suhanás. Vagy mint mikor a főnixmadár újjáéled.
Életem során olykor megtorpantam, ácsorogtam, kifacsart a burnout, saját magamon tapasztaltam, mi is az a kiégés.  Közelebb az ötvenhez, mint a negyven esztendőhöz, tudom, milyen az, amikor az ember átgondolja az életet és az élet értelmét.

Az írás gyógyító, önfejlesztő ereje igen nagy hatással volt rám, s erre alapozva dolgoztam ki jópár évvel ezelőtt a kreatív írást az önismeret mélyítésével ötvöző, önfejlesztést segítő Tollvarázs programot. Kreatív írás workshopokat is elindítottam, s felkérésre is tartottam foglalkozásokat, melyeken ugyancsak fontos az írás lélekgazdagító, önismeretet mélyítő, erősíto hatása.
Megismerkedtem több módszerrel, s rengeteg saját élményű tapasztalatra is szert tettem (jóga, meditáció, energiagyógyászat, asztrológia,  kineziológia, családállítás, szomatodráma, művészetterápiák – köztük kiemelten meseterápia és irodalomterápia-,  coaching, pszichológiai ülések) – és az önismereti munka továbbra is folyamatos.
Csoportos kreatív írás, művészet-és meseterápiás műhelyfoglalkozásokat vezetek,  valamint egyéni kreatív írás és irodalomterápiás konzultációkra is várom klienseimet. 

Segítő munkámba beleemeltem:
-a rogers-i segítő beszélgetés módszertanát
– több pszichológiai, coaching és támogató módszer elveit, elemeit, interjú-és kérdezéstechnikát
– az életemre nagy hatást gyakorló művek téziseit, szellemiségét, mint Pennebaker: Gyógyító írás, Weöres Sándor: A teljesség felé,  Edith Eva Eger: A döntés és Az ajándék és az évtizedek óta örök kedvenc: Antoine de Saint-Exupéry:  A kis herceg tanításait.

Holisztikus szemlélettel dolgozom, azaz fontosnak tartom a test és a lélek harmóniáját és összhangját is. Ha szükséges – természetesen kompetenciahatáraimon belül – testtudatorientált és érzelemfókuszú módszereket is alkalmazok.

S ha már egy Weöres-idézettel kezdtem a bemutatkozást, ars poeticaként ugyancsak kedvenc költőm soraival zárom:

„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem a mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”